Tegnap a T-Online ügyeskedéséről, ma pedig bizonyos TeleFound Kft. telefonkártyáiról hozta nyilvánosságra a GVH, hogy piros lapot ad értük. Úgy tűnik, komoly a szándék, és megingathatatlan a Hivatal, sorra hozza nyilvánosságra a távközlési cégek stiklijeit, az "akár" sávszélességektől az olyan próbahónapokig, ami után eltiltották a kedves próbálkozót más akciós ajánlatoktól.
Lehet, hogy sikeres már nem lehetek, de egyszerűen nem értem, hogy a magyar távközlési piac legnagyobb szereplői miért mennek bele ilyen stiklikbe. Amiket az ember legfeljebb egy gázszerelőnek enged meg (pl. egyszer kiderült, hogy számlával sokkal olcsóbb a gázszerelés, és hogy a számla nélkül 7 ezerért ajánlott termosztát számlával csak 3 ezerbe kerül).
Lássuk, az eddigi határozatok szerint minek kéne megváltoznia az internetelőfizetések piacán:
- mindig tudatni kell a reklámokban, hogy az árak hűségszerződéssel érvényesek;
- "valós" sebességet kell közölni (bár ki tudja, melyik a valós a minimum, az átlag és az elméleti maximum közül).
Ha körülnézünk a nagyobbak portá(l)ján, azért látszik ez-az. A t-Com-nál már csak "nagysebességű" internet van (a részletek közül azért hiányzik a hűségszerződés és hiányzik a valós sebesség, továbbra is az elméleti maximum van megadva, az is "maximum"ként, igaz, együtt a minimummal). Az Invitel viszont továbbra is "sebesség"-nek nevezi a maximumot, bár említi a hűségszerződést – viszont azt a piti módszert választotta, hogy "márka"-ként használja a sebességeket a csomagok nevében ("1M"), amibe már belebukott a T-Com.
Az Invitel mikor kerül sorra?
